Melyek a K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek adásának előnyei?

A K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek négy, a véralvadásban szerepet játszó és a működéséhez K-vitamint igénylő fehérje működését akadályozzák, így gátolva a vér megalvadását. Megfelelő módon adagolva a K-vitamin antagonisták hatásos gyógyszerek, azaz hatékonyan akadályozzák a vérrögök képződését a szív üregeiben.

További előnyük még, hogy bizonyos szívbetegeknél (pl. fémből készült műbillentyűvel élő betegeknél) csak ezek a gyógyszerek szedhetők, akkor is, ha egy ilyen műbillentyűvel élő betegnél pitvarfibrillációt fedeznek fel. Ez azért van így, mert csak ezekről a típusú gyógyszerekről áll rendelkezésre elegendő klinikai vizsgálati eredmény műbillentyűvel élő betegeknél.

Melyek a K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek adásának kockázatai?

Ahogy azt korábban említettük, a K-vitamin antagonisták hatásosságának ellenőrzéséhez rendszeres vérvételekre van szükség, a gyógyszerek hatásosságát az INR nevű laborparaméter mérésével ellenőrzik. Az INR kívánt szintjét egyedileg határozzák meg a betegeknél a szélütés és a vérzés kockázatának felmérését követően, általában 2-3 közötti célértéket határoznak meg pitvarfibrilláló betegeknél a szélütés megelőzésére. A K-vitamin antagonista típusú gyógyszereknek szűk a terápiás tartománya, amely betegnyelven azt jelenti, hogy 2 alatti értékeknél a gyógyszer már nem nyújt kellő védelmet a sztrók ellen, 3 feletti értékeknél pedig fokozódik a vérzés kockázata: minél nagyobb az érték 3-nál, annál nagyobb a vérzéses kockázat. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen típusú gyógyszereket viszonylag könnyű alul- vagy túladagolni, ha nem tartják be az alkalmazásuk szabályait.

A megfelelő INR-szint beállítása több lépcsős folyamat eredménye (vérvétel megszervezése, INR vizsgálat elvégzése, lelet eljuttatása a beteghez és/vagy az orvoshoz, INR alapján a gyógyszerszedés módosítása, megbeszélése a beteggel). Ma Magyarországon általános gyakorlati tapasztalat és jellemzően az egészségügy elszegényedésével függ össze (nem a benne dolgozó szakemberek munkájával), hogy számos országrészben és térségben problémát okoz az INR-szint zökkenőmentes beállítása. Sok helyütt nehézkes a vérvétel havonkénti megszervezése, így akár több hónap is eltelik két vérvétel között, amely szakmai szemmel nem elfogadható, és a beteg egészségét veszélyeztetheti. Vannak olyan helyek, ahol egy hét is eltelik a vérvétel és a laboreredmény visszajuttatása között, amely leginkább akkor kockázatos, ha kiderül, hogy a beteg INR-szintje jelentősen 2 alatt vagy 3 felett volt, és viszonylag sürgős módosítást igényelt volna. Sok betegnél ingadozó az INR-szint, gyakran kívül esik a 2-3 közötti tartományon. Ezeknél a betegeknél akár gyakrabban kellene ellenőrizni az INR-szintet, mint havonta, amely a korábban említettek miatt nehézséget jelenthet és fokozott kockázatnak teszi ki ezeket a betegeket.

A K-vitamin antagonisták hatásosságát (azaz az INR mért szintjét) sok tényező befolyásolja. Például egyéb gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphetnek, amelyek befolyásolhatják az INR szintjét, ezáltal csökkenthetik a szélütés elleni védelmet vagy fokozhatják a vérzés kockázatát. A leggyakrabban azonban azokkal az élelmiszerekkel lépnek kölcsönhatásba, amelyek sok K-vitamint tartalmaznak.

Miben található K-vitamin?

A K-vitamin a természetben rendkívül gyakran előforduló vitamin, gazdag K-vitaminforrások a húsok és húskészítmények (főleg a máj), a zöldségek (különösen a zöld leveles zöldségek, pl. a káposztafélék, kelbimbó, brokkoli, karalábé zöldje, nyers spenót stb., de a paradicsom is), a tejtermékek (főleg a kemény és lágy sajtok, de a vaj, tejszín is), a gyümölcsök közül a szilva, kiwi, avokádó, feketeribizli, szőlő, a hüvelyesek közül a zöldbab, a zöldborsó és a szójabab, az olajos magvak közül a kesudió, a mogyoró és a dió. Logikus következtetés, hogy bármilyen élelmiszer, amely K-vitamint tartalmaz, a szervezet K-vitamin szintjének megváltoztatásával befolyásolhatja azoknak a véralvadási fehérjéknek a hatását, amelyek K-vitamint igényelnek a működésükhöz, és megváltoztathatja a K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek hatásosságát. Ha folyton változik a hatásosság, akkor mindig más adagot kell szedni a gyógyszerből ugyanakkora hatás eléréséhez. Ezért kell rendszeresen ellenőrizni az ilyen gyógyszerek hatását az INR vérvétellel, majd szükség szerint módosítani az adagjukat.

Melyik gyógyszerek tartoznak ebbe a gyógyszercsoportba?

A K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek közé az alábbiak tartoznak:

Hatóanyag Gyógyszernév

Acenokumarol Syncumar mite

Warfarin Marfarin, Warfarin Orion

Mit kell tennem, ha ilyen típusú gyógyszert szedek?

Rendszeresen járjon el az Önnek előírt időpontokban az INR vérvételekre. Kizárólag az orvosa által előírt adagban szedje a gyógyszerét, önkényesen ne változtassa meg a gyógyszer adagját. Ha vérzés tüneteit tapasztalja, akkor mihamarabb forduljon orvoshoz, aki gondoskodik a megfelelő ellátás megszervezéséről. Rendszeresen járjon el az orvosi ellenőrzésekre, ahol időnként felülvizsgálják, hogy továbbra is megfelelő-e Önnek ez a kezelés. Próbáljon következetesen táplálkozni, azaz nagyjából hasonló mennyiséget fogyasszon a sok K-vitamint tartalmazó élelmiszerekből. Ugyanakkor nem szükséges egyhangúan táplálkoznia.

Melyek az új típusú véralvadásgátlók szedésének előnyei?

Az új típusú véralvadásgátlók egyik nagy előnye, hogy a szedésük nem igényel állandó orvosi ellenőrzést. A gyógyszerek hatását nem kell vérvétellel ellenőrizni, tehát Önnek nem kell havonta vérvételekre járnia, ha ilyen gyógyszert szed. Évente egyszer azonban ilyenkor is vérvétellel ellenőriztetnie kell a szervezet néhány működését, például a veseműködést, mert a veseműködés romlása esetén ezeknek a gyógyszereknek az adagját is általában csökkenteni kell, ahogy a legtöbb egyéb gyógyszerét is.

Az új típusú véralvadásgátlók csak ritkán lépnek kölcsönhatásba egyéb gyógyszerekkel, az egyes gyógyszerekre jellemző fontos kölcsönhatásokat a kezelőorvosa mérlegelni fogja a kezelés kiválasztásakor, és az orvosi felülvizsgálatokon. Ezek a gyógyszerek nem lépnek kölcsönhatásba az élelmiszerekkel, ennek köszönhetően felszabadultan és változatosan táplálkozhat.

Mivel nem kell havonta vérvételekre járnia, ezért az ilyen típusú kezelés nagyobb szabadságot nyújt Önnek az életvitelében. Például, ha több hétre vagy hónapra el szeretne utazni, akkor nem kell gondoskodnia a vérvételek megszervezéséről, csak rendszeresen szednie kell a gyógyszerét az Önnek előírt adagban.

Melyek az új típusú véralvadásgátlók szedésének kockázatai?

Mint minden véralvadásgátló készítménynek, úgy ezeknek a gyógyszereknek a szedése is két fő kockázattal jár együtt: a vérrögképződés kockázata, ha nem elég hatásos a készítmény, valamint a vérzés fokozott kockázata. Ezek a kockázatok számottevően csökkenthetők, ha rendszeresen eljár az orvosi ellenőrzésekre és betartja a kezelőorvosa által adott utasításokat.

Melyik gyógyszerek tartoznak ebbe a gyógyszercsoportba?

Hatóanyag Gyógyszernév

Apixaban Eliquis

Dabigatran Pradaxa

Edoxaban Lixiana

Rivaroxaban Xarelto

Mit kell tennem, ha új típusú véralvadásgátló gyógyszert szedek?

Kizárólag az orvosa által előírt adagban szedje a gyógyszerét, önkényesen ne változtassa meg a gyógyszer adagját. Ha vérzés tüneteit tapasztalja, akkor mihamarabb forduljon orvoshoz, aki gondoskodik a megfelelő ellátás megszervezéséről. Rendszeresen járjon el az orvosi ellenőrzésekre, ahol időnként felülvizsgálják, hogy továbbra is megfelelő-e Önnek ez a kezelés és az Ön által szedett gyógyszeradag. Szabadon és változatosan táplálkozhat, mert ezek a gyógyszerek nem lépnek kölcsönhatásba az élelmiszerekkel. Korlátok nélküli életvitelt folytathat.

Mennyire hatásosak és biztonságosak az új típusú véralvadásgátló készítmények?

A gyógyszerek hatásosságát és biztonságosságát nagyon sok (több ezer) beteg bevonásával zajló, szigorú előírások szerint lefolytatott klinikai vizsgálatok során tanulmányozzák, mielőtt engedélyezik azok forgalomba hozatalát.

Az új típusú véralvadásgátló készítmények mindegyikét tesztelték ilyen klinikai vizsgálatokban, a készítményeket a K-vitamin antagonista típusú gyógyszerekkel hasonlították össze, így biztosítva, hogy mindegyik beteg szedjen valamilyen vérhígítót a szélütés megelőzésére pitvarfibrillációban.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek az új típusú véralvadásgátló készítmények rendkívül jól teljesítettek a klinikai vizsgálatokban. A készítmények legalább olyan hatásosak voltak a vérrögképződés és a szélütés megelőzésében, mint a velük együtt tanulmányozott K-vitamin antagonista típusú gyógyszerek, bizonyos betegcsoportokban és gyógyszereknél még hatásosabbak is. Mivel hatékonyan előzték meg a vérrögképződést és a szélütést, ezért az elhalálozás is kevesebb volt az új típusú véralvadásgátló készítmények szedése mellett.

Ugyanakkor általában véve biztonságosabb volt az új típusú véralvadásgátlók alkalmazása, amely azt jelenti, hogy megfelelő adagban adva a szedésük mellett kevesebb vérzés alakult ki.

A gyógyszerek alkalmazását az utóbbi időben a való életbeli körülmények között is tanulmányozzák. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerek előnyös és káros hatásait aszerint vizsgálják, ahogyan a betegek ténylegesen szedik a gyógyszereket a mindennapokban, nem pedig aszerint, ahogyan azt szigorúan előírták nekik a klinikai vizsgálatokban. Az új típusú véralvadásgátlók körülbelül 5-10 éve vannak forgalomban (2008-2015 között engedélyezték az alkalmazásukat). Ezen 5-10 éves időszak adatai alapján elmondhatjuk, hogy az új típusú véralvadásgátlók hasonlóan jól teljesítenek a mindennapi gyakorlatban, mint a klinikai vizsgálatokban. Az orvosi előírások szerint történő szedésük mellett olyan hatékonyan előzik meg a szélütés kialakulását és az elhalálozást, és ugyanannyira kevés vérzés jelentkezik az alkalmazásuk mellett, mint a klinikai vizsgálatokban részt vevő betegeknél.

A tájékoztatóban szereplő adatok forrása: