Mi az a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció (hétköznapi néven pitvarremegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a szív felső, kisebb üregeinek, az úgynevezett pitvaroknak a rendellenes elektromos működése okoz. A pitvarfibrilláció során a pitvarok falának szabályos, a normális szívritmus által diktált összehúzódása megszűnik, és a pitvarok izomzata összehúzódás helyett szinte „remegő” mozgást végez, amely azért rossz, mert a nem jól összehúzódó pitvarokban lelassul a vér áramlása és továbbítása a szívkamrák felé, a lelassult véráramlás pedig vérrögök képződésére hajlamosít.

A pitvarok rendezetlen működésének következtében a szívnek a vért a szervezet egyéb részeibe és a tüdőbe továbbító alsó, nagyobb üregei, a kamrák sem szabályos ritmusban húzódnak össze, és szabálytalan szívverés észlelhető. A szívritmus lehet normális, lassú vagy gyors is, általánosságban elmondható, hogy a pitvarfibrilláció igen gyakran a normálisnál (60-100/perc) szaporább szívveréssel jár együtt.

A ritmuszavar egy másik következménye, hogy a szabályos pitvari összehúzódás megszűnésével – mivel a pitvarok összehúzódása támogatja a szívkamrák megfelelő működését – a szív teljesítménye és a szervezetbe kilökött vér mennyisége csökkenhet. Egyúttal a lelassult véráramlás miatt megnehezülhet a szív telődése a tüdők felől. Ezek a működészavarok együtt olyan gyakori tünetek (lásd 4. fejezet) kialakulásáért felelősek, mint a csökkent terhelhetőség és a fáradékonyság.

Milyen gyakori ritmuszavar a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, Magyarországon a becslések szerint 200.000-300.000. embert érint, és ez egy óvatos becslés. Egyrészt azért, mert a magyar emberek között nagyon gyakoriak a szív-érrendszeri betegségek, amelyekhez gyakran társul pitvarfibrilláció. Másrészt azért, mert a pitvarfibrilláció sok betegnél tünetmentesen zajlik, ezért sem a beteg, sem az orvosok nem tudnak a beteg ritmuszavaráról. Más becslések szerint a betegség gyakorisága akár kétszeresére-háromszorosára is nőhet a következő évtizedekben, tehát a pitvarfibrilláció akár 600.000-900.000 magyar embert is érinthet majd a következő 20-30 évben. Az életkor növekedésével a pitvarfibrilláció előfordulása egyre gyakoribb: míg 50 év alatt 1000 betegből 12-16-nál, addig 60-70 év között már 100 betegből 4-5-nél, 80 év felett pedig már 10 betegből 1-2-nél fordul elő a ritmuszavar.¹ A pitvarfibrilláció férfiaknál gyakoribb, ugyanakkor nőknél többször alakulnak ki szövődmények (pl. szélütés)

Mitől alakulhat ki nálam pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció sokféle betegség mellett kialakulhat és több kiváltó oka is lehet, a leggyakoribbak ezek közül az alábbiak:

Veleszületett vagy szerzett szívbetegségek:
Koszorúér-betegség: a szívet tápláló erek elmeszesedése és szűkülete, amely vérellátási zavart – és sokszor ritmuszavart – okoz a szívben;
Szívbillentyű betegségek: a szív üregei között található és a véráramlást irányító szelepek, az úgynevezett szívbillentyűk jelentős szűkülete vagy elégtelen záródása (billentyű-elégtelenségnek nevezik) megterheli és többletmunkára kényszeríti a szívet, és ritmuszavarokhoz vezethet;
Szívelégtelenség: a szív nem tudja elegendő vérrel ellátni a szervezetet különféle okok miatt, leggyakrabban a bal kamra összehúzódó képességének és teljesítményének gyengülése miatt;
Magasvérnyomás-betegség;
Cukorbetegség;
Pajzsmirigy problémák: a pajzsmirigy túlműködés pitvarfibrillációt okozhat;
Elhízás;
Tüdőbetegségek: pitvarfibrillációt okozhat például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (a légutak gyulladása és szűkülete döntően a dohányzás és a légszennyezés miatt), a tüdőembólia (a tüdőverőerek elzáródása egy vérrög által), az emfizéma (tüdőtágulat);
Alkoholfogyasztás: a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás gyakran okoz pitvarfibrillációt. Emellett az sem ritka, hogy az alkoholt amúgy ritkán fogyasztó beteg egy családi eseményen, baráti összejövetelen vagy rendezvényen „felönt a garatra”, és ez váltja ki a pitvarfibrillációt;
Krónikus vesebetegség: a vese valamilyen okból vagy különféle vesebetegségek miatt nem tudja megfelelően kiüríteni a szervezetből a salakanyagokat, amely ritmuszavart válthat ki;

Melyek a pitvarfibrilláció tünetei? Mikor gondoljak arra, hogy pitvarfibrilláció alakult ki nálam?

A pitvarfibrilláció gyakran jár együtt tünetekkel. A tünetek nagy része a rendetlen, gyakran szapora szívműködés és a szív csökkentebb teljesítménye miatt alakul ki (lásd 1. fejezet).

A pitvarfibrilláció általában az alábbi tüneteket okozhatja Önnél:

szapora, rendetlen szívműködés, bedobbanások, kihagyások, lüktető szívverés; néha beteg azt mondja, hogy a „torkában dobog a szíve”;
változó erősségű légszomj, különösen fizikai terhelésre, megerőltetésre;
csökkent fizikai terhelhetőség: egyénileg nagyon változó, hogy egy beteg hogyan éli meg ezt a panaszát. Általában arról számolnak be a betegek, hogy amelyik tevékenység (gyaloglás, cipekedés, lépcsőzés, házi munka, ház körüli munka, kertészkedés stb.) korábban nem okozott semmilyen panaszt, az most enyhébb-erősebb kifáradást, légszomjat okoz. A betegek egy része általános fáradékonyságot tapasztal.
enyhe mellkasi szorító-feszítő fájdalom, vagy kellemetlen érzés vagy teltségérzés a mellkasban. A betegek ezen utóbbi érzést gyakran úgy fogalmazzák meg: „Érzem, hogy van szívem, korábban nem éreztem, hogy lenne, és ez kellemetlen, zavaró érzés”.
fejzúgás (ha Ön volt már ájulásközeli állapotban, akkor érezhetett ilyesmit), szédülés, ájulásérzés

Ritkábban előforduló tünetek, amelyeknél szintén érdemes gondolni pitvarfibrilláció kialakulására, különösen akkor, ha a pitvarfibrilláció egy vagy több kiváltó oka is fennáll Önnél (lásd 3. fejezet):

zavartság (különösen időseknél), koncentrálási nehézségek: az agyi vérellátás enyhe csökkenése okozhatja pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt
izzadékonyság, fokozott izzadás, főleg, ha nem függ össze fizikai tevékenységekkel (nem csak pitvarfibrilláció okozhatja)
1 kg-ot meghaladó testsúlygyarapodás: a rejtett folyadék-felszaporodás jele lehet pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt
Mindkét lábfej és/vagy lábszár duzzanata: folyadék-felszaporodás jele lehet pitvarfibrillációban a szív összteljesítményének romlása miatt

A pitvarfibrillációban szenvedő betegek egy része egyáltalán nem jelez panaszt, náluk sokszor véletlenszerűen derül fény a ritmuszavarra egy rutin vagy soron kívüli orvosi vizsgálaton, a szív meghallgatása, a pulzus tapintása vagy EKG (a szív elektromos tevékenységéről készült felvétel) készítése után. A tünet- és panaszmentesen zajló pitvarfibrilláció azért alattomos betegség, mert az ilyen betegek ugyanúgy a szélütés fokozott kockázatának vannak kitéve, mint azok, akiknek tüneteik vannak, de ezek a betegek panaszok hiányában nem is tudnak róla, hogy a szélütés veszélye miatt védelemre szorulnak. Többek között ezért is fordul elő időnként az, hogy a beteg pitvarfibrillációját csak szélütés vagy átmeneti agyi keringészavar kialakulása után fedezik fel.

A tájékoztatóban szereplő adatok forrása: